Pszichológushallgatói szervezetként fontos számunkra, hogy segítsünk hallgatótársainak eligazodni a pszichológusképzés megannyi lehetősége között. Ennek érdekében állítottuk össze képzéskatalógusunkat, aminek célja, hogy a hallgatók egy helyen összesítve találják meg a legfontosabb információkat azokról a hazai módszerspecifikus-, illetve szakképzésekről, amelyek között egyetemi képzésük alatt és után választhatnak.

A katalógus nem jöhetett volna létre a képzéseket biztosító szervezetek, illetve a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesületének segítsége nélkül, amit ezúton is köszönünk.

Ha bármilyen kérdésetek van, írjatok a rado.hanna@gmail.com címre!

kepzesek-rendszerehez-abra-duplauj

  1. Pszichológia BA

A képzés 6 féléves, a diploma megszerzése után a végzett „viselkedéselemzővé” válik. Magyarországon elvégezhető Budapesten (KRE, ELTE, PPKE), Debrecenben, Pécsett és Szegeden.

  1. Pszichológiai MA

A képzés 4 féléves, a diploma megszerzése után a hallgató okleveles pszichológussá válik. A mesterképzés a következő specializációkból áll (ezek csak a hallgatói érdeklődést szolgálják, a diplomát nem specifikálják):

  • kognitív pszichológia specializáció (SZTE, ELTE, PTE, BME)
  • a társadalom- és szervezetpszichológia specializáció (ELTE, PTE, PPKE)
  • a munka- és szervezetpszichológia specializáció (BME, DE)
  • a klinikai és egészségpszichológia specializáció (SZTE, ELTE, PTE, PPKE, KRE)
  • tanácsadás- és iskolapszichológia specializáció (SZTE, ELTE, DE)
  • fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia specializáció (ELTE, PTE, PPKE, KRE)
  • az interperszonális és interkulturális pszichológia specializáció. (PPKE, KRE)
  1. Egyéb szakirányú felsőfokú képesítés

Ezek a képzések általában már alapképzés (BA) után elkezdhetőek, ráadásul nem kötöttek feltétlen pszichológus alapképzés elvégzéséhez, más diploma birtokában is teljesíthetőek. Azért szerepelnek mégis felsorolásunkban, mert sokban hasonlítanak az egyéb, pszichológusi képesítéshez kötöttekhez, szintén olyan munkára készítenek fel, melyben az ember áll a középpontban. Ilyen képzések például a mentálhigiéné, szupervizor, addiktológiai konzultáns stb.

  1. Egészségügyi szakképzések

Jelenleg háromfajta egészségügyi szakképzés létezik: klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus (ezen belül lehet felnőtt és gyermek-ifjúsági), alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus és általános neuropszichológia szakpszichológus.

Azok, akik az egészségügyi szakképzést elvégezték szupervízió nélkül, illetve azok, akik a képzés alatt állnak, szupervízió mellett jogosítottak:

Egészségügyi területen való pszichológiai munkára (betegek ellátására), illetve alap-pszichoterápiás tevékenységre. Utóbbi magában foglalja az életvezetési tanácsadást, autogén tréninget, krízisintervenciót, illetve a szupportív terápiát, betegvezetést. Ezek mindegyike maximum 15-20 ülés hosszúságú lehet.

Továbbá, az egészségügyi képzést végzett (pl. klinikai szakpszichológus) a későbbiekben is folyamatos szakmai továbbképzésben köteles részt venni*.

A Minimum feltétel rendelet szerint a három szak:

  • Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus

A klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológia kompetenciája: a pszichés, mentális és viselkedészavarok felismerése, speciális klinikai és egészségpszichológiai, mentálhigiénés és alappszichoterápiás módszerekkel történő prevenciója, diagnosztikája és kezelése szakképzett szakemberek által. A speciális kezelés meghatározott céllal, módszerrel, indikációval, előre rögzített keretek között végzett intervenció, amely verbális és nonverbális kommunikációs formában történik.

  • Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus

Az alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus elsődlegesen a fizikai egészséggel és betegségekkel kapcsolatban jelentkező pszichológiai problémák megoldásának támogatásával és a pozitív erőforrások mobilizálásával segít a hatékonyabb gyógyító munka és a prevenció megvalósításában, az alap- és szakellátásban egyaránt.

  • Általános neuropszichológiai szakpszichológus

A neuropszichológia az olyan határterületi tudományágak közé tartozik, amelyek az agyi struktúrák és a pszichés folyamatok közötti összefüggésekkel foglalkoznak. Feladatai elsősorban agykárosodást szenvedett személyekkel, s így kognitív, emocionális, motivációs, viselkedéses és szociális zavaraiknak a vizsgálatával, valamint rehabilitációjával kapcsolatosak.

  1. Tudományos szakképzések (PhD)

A doktori pályát általában azok választják, akik a pszichológia tudományán belül főleg kutatással és oktatással akarnak foglalkozni, vagy az Egyesült Államokban szeretnének praktizálni, ahol működési engedélyt PhD-ra kaphatnak.

  1. Szakirányú továbbképzések

Olyan képzések, melyek pszichológiai mesterképzés után teljesíthetőek, és különböző szakterületek bővebb megismerésére szolgálnak, például munka és szervezet szakpszichológus képzés, sportpszichológus képzés, tanácsadó szakpszichológus képzés stb.

  1. Szakpszichológusi ráépített egészségügyi szakképzések

Ezeket a képzéseket csak az egészségügyi szakképzések valamelyikének elvégzése után/alatt lehet elkezdeni. A klinikai szakképzés második éve után már lehet jelentkezni.

  • Pszichoterapeuta szakképzés

Azok, akik a pszichoterapeuta szakképzést elvégezték, szupervízió nélkül, illetve azok, akik a képzés alatt állnak, szupervízió mellett jogosítottak pszichoterápia végzésére (hosszú terápiára is).

A képzésnek három fázisa van, a propedeutikai és a klinikai fázis képzése az akkreditált klinikai képzőhelyek hatásköre; a módszerspecifikus fázis képzését a Pszichoterápiás Tanács által elismert és tagjává fogadott – vagyis akkreditált – módszerspecifikus képzőhelyek biztosítják. A három képzési fázishoz társul a pszichoterápiás klinikai gyakorlat megszerzése.

Módszerspecifikus

A különböző módszerspecifikus képzések, különböző terápiás módszerek használatát tanítják meg a hallgatónak. Olyan módszert érdemes választani, ami a személyes stílushoz, érdeklődéshez közel áll, ezért jelen katalógusunk igyekszik minél többet részletesen bemutatni. Bár a módszerspecifikus képzések a pszichoterapeuta képzés részképzései, előfordulhat, hogy elvégzésüket (vagy bizonyos részeik elvégzését pl. önismeret, elméleti kurzus) a képzőhely lehetővé teszi a pszichoterapeuta képzés elkezdése előtt, ebben az esetben azonban nem jogosítanak semmiféle működésre. Amennyiben a hallgató módszerspecifikus képzés elvégzésébe kezd, vagy neki, vagy képzőhelyének be kell jelentenie (az SE Pszichoterápiás Tanácsába), hogy ezzel a pszichoterapeuta szakképzését is elkezdte. A pszichoterapeuta képzéshez csak akkreditált képzéseket lehet felhasználni, de több módszerspecifikus képzés is elvégezhető.

– Propedeutikai

A képzés propedeutikai fázisa azoknak kötelező, akik nem klinikai szakpszichológusok vagy nem pszichiáterek. Utóbbiak alap-szakvizsgája a propedeutikai fázist már tartalmazza.

– Klinikai

A klinikai fázis általános elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására szolgál.

  • Klinikai addiktológiai szakpszichológus szakképzés

A minimum feltétel rendelet szerint a klinikai addiktológus szakpszichológus a különböző mértékű addikciók diagnosztizálására, megvonására és kezelésére (megvonást és sóvárgást csökkentő) klinikai pszichológiai és pszichoterápiás módszereket alkalmaz, ezzel segíti a klienst a szenvedélyállapottal és a betegséggel összefüggő életvezetési döntések meghozatalában; krízisintervencióban, információhoz jutásban. A klinikai addiktológus jártas a klinikai pszichodiagnosztika eszköztárában, az addiktológia területén alkalmazható pszichoterápiás módszerekben, konzultációs technikákban, egyéni és csoportos betegvezetésben. Részt vesz az addikciók primér prevenciójában és az addiktológiai betegek rehabilitációjában is.

  • Igazságügyi szakpszichológus szakképzés

Jelenleg nincs ilyen képzés, de nemsokára indulni fog a Semmelweis Egyetemen. Ennek pontos időpontja még nem ismert.

  1. European Certificate of Psychotherapy (ECP)

Miután 5 éve praktizáló pszichoterapeuta valaki, jelentkezhet az EAP-hoz (European Association of Psychotherapy) és megszerezheti európai pszichoterápiás diplomát, így a bármely európai biztosítóval szerződve praktizálhat.

  1. EuroPsy Cercification

Az EFPA (European Federation of Psychologists´Associations) azt a célt tűzte ki, hogy Európában bevezessenek egy egységes pszichológusi tanúsítványt, hogy ezzel egységesebbé váljanak a követelmények a pszichológusképzésben, ezzel is elősegítve az európai államok közti mobilitást.

Egyes országokban (pl. Norvégia) a magyar rendszerhez képest további 1500 óra gyakorlatra van szükség a pszichológusi diploma megszerzéséhez (ott 6 éves a képzés). Ezért az EuroPsy tanúsítvány egyik feltétele egy igazolás minimum 1500 óra (kb. 1 év) időtartamú szakmai gyakorlatról vagy szakpszichológusi diplomáról.

Bővebb információk a www.europsy.mpt.hu oldalon.


*64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet alapján az egészségügyi tevékenységet végző orvos, fogorvos, gyógyszerész szakképzettséggel, illetve ezen túlmenően – egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés, azaz pl. klinikai szakpszichológus képzés során szerzett képzettséggel rendelkező személy folyamatos szakmai továbbképzésben köteles részt venni.

Ehhez 5 év alatt összesen 250 pontot kell szereznie szakképesítésekként (ami azt jelenti, hogy ha valakinek több szakképesítése van, akkor a pontszám felszorzódik a szakképesítés számával, vagyis, ha például klinikai szakpszichológus ÉS igazságügyi szakértő ÉS alkalmazott egészségpszichológus, akkor háromszor 250 pontot kell teljesítenie ötévente).

Ez a 250 pont a következőképpen oszlik meg:

  1. a) a szakképesítésének megfelelő, szakterületenként szervezett kötelező szinten tartó továbbképzés – 50 pont 5 év alatt
  2. b) szabadon választható elméleti továbbképzésen – 100 pont 5 év alatt
  3. c) gyakorlati továbbképzés – 100 pont 5 év alatt

Arról, hogy ezek pontosan mit takarnak, és hogyan kell őket teljesíteni, a www.oftex.hu-n olvashatnak bővebben.