A LelkiMorzsa a hozzávetőleg havonta megrendezett előadássorozatunk neve, ahol mindig egy neves előadót hallhattok a pszichológia témakörén belül bármilyen érdekes témáról beszélni. Mint minden rendezvényünk, a LelkiMorzsa előadások is ingyenesek.

2017/18 1. félév

Harsányi Gergő: Szociálpszichológiai jelenségek a South Parkban

A South Park korunk egyik – ha nem a – legkultikusabb szatirikus televíziós sorozata. Nem létezik olyan aktuális társadalmi vagy popkulturális jelenség, amit ne dolgozott volna fel, amiből ne csinált volna viccet kendőzetlen fekete humorral az elmúlt 20 évben.
Mindenki, aki látott belőle akár egy részt is, talán sejti, hogy a paródián kívül a legtöbb epizódban mélyebb tartalom is ül, mely kíméletlen görbe tükröt mutat a társadalom valamennyi abnormalitásának.
Az évzáró LelkiMorzsánkon dr. Harsányi Gergő egy olyan szemszögből elemzi a sorozatot, amilyenből talán még kevesen gondolkodtak róla. Milyen is a South Park, ha a szociálpszichológia oldaláról próbáljuk megvilágítani? Mivel hat a nézőkre két évtizede töretlen sikerrel? Milyen a főszereplők szűkebb társadalmának lélektani dinamikája? Miben rejlik az egyik főszereplő, Eric Cartman közösségformáló ereje a kezdetekben, és hogyan változik ez a baráti közösség az évtizedek során?

Gyere el, és megtudod! 🙂  ESEMÉNY ITT!

Kozma-Vízkeleti Dániel: Önbecsülésünk és kapcsolataink – itthon és idegenben

Kitől várjuk önértékelésünk növelését? Saját magunktól, hogy megdolgozzunk érte? Vagy a körülöttünk lévőktől, hogy elismerjenek, dicsérjenek, bátorítsanak minket?

A társaktól kapott visszajelzések fontos építőkövei annak, hogyan tekintünk magunkra. A megszokott környezetünkben természetes ez, tudjuk, kitől várhatunk elismerést és mely visszajelzés nagyjából mit jelent.

Sok fiatal tanakodik azon, hogy külföldön próbál szerencsét – hosszabb, vagy rövidebb időre? Hogyan alakul saját önbecsülésünk “idegenben”? Hogyan alakíthatjuk ki a támogató társas közeget, ami idehaza megtartott bennünket? Mire való az óvatosság – és mit vesztünk vele?

Ilyen és hasonló kérdésekre keressük a választ – egyelőre “hazai terepen”. ESEMÉNY ITT!

2016/17 2. félév

Tűréshatáron innen és túl – Kerekasztalbeszélgetés

Mi indít el az útján egy embert, sportolót, hogy mindent maga mögött hagyva, egyedül/másodmagával, mindenféle különösebb biztonsági felszereltség nélkül átszelje egy kajakkal az óceánt, körbevitorlázza a Földet, vagy egyes egyedül áttúrázzon egy sósivatagot? Milyen testi és lelki felkészülés előz egy ilyen expedíciót? Milyen fizikai és pszichés megpróbáltatásokat kell kiállniuk, milyen nem várt akadályokba ütköznek, és hogyan küzdik le ezeket? Laikusok fejében logikusan vetődik fel a kérdés: egyáltalán, hogyan lehet egy ilyet túlélni? Honnan merítenek erőt ahhoz, hogy végigcsinálják, és hogyan lehet elviselni a magányt, a magunkra utaltságot? És akinek mindez sikerül, mit tanul mindeközben magáról, mivel lett több, mit kap az expedíciótól?

Ilyen és hasonló kérdésekre kaphatunk választ a KAPSZLI által szervezett extrém sportolói kerekasztalbeszélgetésben.

A kerekasztal résztvevői Kovács László teljesítménytúrázó, Méder Áron földkörüli szólóvitorlázó, és Szabó Norbert, a FarFarAway atlanti óceánt kajakkal átszelő expedíció egyik tagja. A beszélgetést moderálja Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, a SOTE Testnevelési és Sporttudományi Kara Pszichológia Tanszékének vezetője. ESEMÉNY ITT!

Orvos-Tóth Noémi – Kötődési sebek és párkapcsolatok

„Nekem miért csak 2-3 hónapos kapcsolataim vannak?”, „Miért hagyott el, amikor mindent megtettem érte?”, „ Miért érzem fullasztónak a másik közelségét?”, „Hogy van az, hogy másoknak sikerül?” – megannyi kérdés, de hol a válasz?

Úgy tűnik, a XXI.sz egyik legnagyobb kihívását a párkapcsolataink jelentik. Soha ennyi figyelem nem irányult a témára, mint manapság. Ha nincs, miért nincs, ha meg van, vajon miért úgy működik, ahogy? Az előadás a korai kötődés és a felnőtt párkapcsolat viszonyát járja körül és az alábbi kérdésekre keresi a választ: Mi köze a gyerekkoromnak a felnőtt párkapcsolataimhoz?Hogyan befolyásolják a korai élményeim a szerelmi életemet? Milyen párkapcsolati dinamikák alakulnak ki a különböző kötődési stílusú emberek között? Képes vagyok-e felismerni a saját kötődési stílusomat? És a páromét? Átírhatóak-e a korai minták? ESEMÉNY ITT!

2016/17 1. félév

Dr. Kádár Annamária- Útmutató kényes nevelési helyzetekhez

Szülőként, pedagógusként a nevelés során is a magunk történetét meséljük. A szabályok, határok kijelölése és betartatása; a motiválás; a problémamegoldás kérdéseiben történő választások mind rólunk, a mi világképünkről szólnak. Tetteinkkel meséljük el, hogy miben hiszünk, miért küzdünk, mi az, ami továbbvisz a nehéz helyzetekben – és azt is, hogy mikor adjuk fel. Bár egy-egy nevelési probléma kapcsán legtöbbször a gyermekünk viselkedésére fókuszálunk, azt szeretnénk megváltoztatni, rólunk mesél az is, hogy melyik az a konfliktushelyzet, ami drámai feszültséget okoz bennünk, és az is, hogy mit kezdünk vele. A gyermek bámulatos pontossággal mutat rá arra, amin dolgoznunk kell, a vele kapcsolatos nehézségek jelzések – és egyben lehetőségek is a továbblépésre. Felhívják a figyelmünket arra, hogy miben kell változnunk, fejlődnünk. Igen, ha engedjük, gyermekünk átírja a történetünket – és ebben a folyamatban mi válunk tanulóvá. Előadásomban a szülő-gyermek kapcsolat útvesztőit, azokat a “kényes” nevelési helyzeteket veszem górcső alá, amelyekben csak a hiteles szülői jelenlét hozhat valódi megoldást: dackorszak, testvérféltékenység, félelmek-szorongások kezelése és gyász-veszteséggel való munka.

Kozma-Vízkeleti Dániel – Ha szeretsz, találd ki!

Párkapcsolatban sokféle, részben tudatos, részben tudattalan elvárásunk van a társunk felé – talán hasonlóak az előzőekhez. Aztán kérjük tőle, vagy célozgatunk rá, vagy sejtetjük, vagy szólunk a közös barátoknak, vagy kiírjuk fészre, vagy csendben várunk és duzzogunk harminchét évig, vagy ha elmulasztotta, számonkérjük rajta.
Hogyan lehet úgy csinálni, hogy az erősítse a kapcsolatot?
VIDEÓ ITT!

2015/16 2. félév

Dés Fanni – Szegénység és prostitúció

Milyen súlyos pszichés és testi következményekkel kell szembenézniük a prostitúcióba belekényszerített embereknek? Mik ennek a transzgenerációs hatásai?
Hogyan függ össze a prostitúció a szegénység, a nők elnyomása, a munkanélküliség és a marginalizálódás kérdéseivel?
A témát és annak kérdéseit Dés Fanni szociális munkás, szociológus járja körül. ESEMÉNY ITT!

Velez Csaba – Kiégés: Valóban ez a sorsunk?

“Kiégés – valóban ez a sorsunk?

Röviden válaszolva: Nem.

A napi gyakorlat mégis azt mutatja, hogy egyre többen esünk bele ebbe a problémába. A nyitott beszélgetés során azon okokat taglaljuk, melyek elkísérnek bennünket addig a pontig, amit kiégésnek nevezünk. Nyitott beszélgetés, mert szeretném, ha a hallgatóságból beszélgetőpartnerekké válnánk, és együtt fedeznénk fel ezt a -mai Magyarországon- kevéssé ismert problémát, ami a munkavállalók egyre nagyobb részét fertőzi meg. Lesz szó a megelőzősről, a visszafordításról, illetve arról is, mi van akkor, ha már semmi nem segít? Hozok számos példát praxisomból is.”

Orosz Györgyi – Tegyél a közöny ellen!

Te mit teszel, amikor úgy érzed hibáztál? Vagy kész kudarc, amit tettél? És mit teszel, amikor valaki fekszik egy padon? Vagy amikor valaki nehéz csomagot cipel? Vagy amikor valakit bántanak az utcán, iskolában? Magyarországon tízből nyolcan úgy érzik, nem tenne értük senki, ha hirtelen segítségre lenne szükségük. Miközben ugyanennyien tartják segítőkésznek magukat. Miért az eltérés? Mi köze ehhez a közönynek? Észreveszed? Mit tehetsz ellene? Mit tehetsz magadért és másokért? – Ezekre a kérdésekre ad választ a Hősök Tere Kezdeményezés.

Céljuk az, hogy megadják a kezdő lökést ahhoz, hogy egyre több ember, egyre többször tegyen másokért. Abban segítenek, hogy hétköznapi emberek hétköznapi hősökké váljanak. A kezdeményezés tudományos hátterét a Dr. Philip Zimbardo szociálpszichológus, a Stanford Egyetem professzora által kidolgozott Heroic Imagination Project (HIP) adja, ami azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a hétköznapi hősiességet helyezi előtérbe és a bátor irányítás fontosságát hangsúlyozza.

Dr. Almási Kitti – Bátran élni – Félelmeink és gátlásaink leküzdése

„Rengeteg gátlás és félelem van bennünk még a legegyszerűbb helyzetekben is – rettegünk attól, hogy ha megmutatunk magunkból valamit, akkor kitesszük magunkat mások kritikájának, ítéletének, elutasításának.
Sokkal egyszerűbbnek tűnik, ha inkább elrejtőzünk a szerepeink mögé, ha nem mondjuk ki, amit gondolunk, ha nem fejezzük ki, amit érzünk, mert így nem szolgáltatjuk ki magunkat annak, hogy mások nem fogadnak el és nem szeretnek bennünket.
Éljük-e így le az életünket? Óvatosságunkban nem hagyjuk-e ki éppen a lényeget? Képesek lehetünk-e valódi intimitásra, megvalósíthatjuk-e legmélyebb vágyainkat, ha állandó önvédelemre rendezkedünk be?”

2015/16 1. félév

Dr. Demetrovics Zsolt – Motivációs tényezők az addikciók hátterében

“Mi van azokkal a használókkal, akik, úgy tűnik, nem mutatnak különösebb problémákat? Mitől tekinthetünk veszélyesnek egy drogot, s mikor kell kevesebb veszéllyel számolnunk? Mitől függ az, hogy kialakul-e problémás droghasználat vagy nem? Mikor válik szükségessé, hogy a társadalom fellépjen valamilyen szer használata ellen?”

Dr. Mérő László – A csodák logikája

“Ez az előadás a világi csodákról szól, azokról az egyszeri és megismételhetetlen eseményekről, amelyek alapvetően megváltoztathatják az életünket. Ezek látszólag nem tanulmányozhatók tudományosan, épp mivel megismételhetetlenek, de valójában mégis, mivel a tudomány modellekkel dolgozik, és egy modell akár ilyen dolgokat is jelezhet előre. Például a Big Bang (az ősrobbanás) ugyan megismételhetetlen (szerencsére, ugyanis biztosan nem élnénk túl), mégis tud róla beszélni a tudomány, modelljeinek segítségével.”

Prof. Bagdy Emőke – Egészség, Boldogság, Lelkierő, Megküzdés

“Egészség, Boldogság, Lelkierő, Megküzdés”. Minden ember természetes igénye a testi-lelki jólét, hogy a negatív dolgok leküzdésével valami szebb felé vegyük az irányt. De mit is jelent ez pontosan? Hogyan érhetjük el? Megtudhatod évadnyitó LelkiMorzsánkon, ahol Prof. Dr. Bagdy Emőke osztja meg értékes gondolatait a témában!

2014/15 2. félév

Dr. Bátki Anna – Autizmus felnőttkorban: nehézségek és kihívások

Az autizmus (ASD – autizmus spektrum zavar) olyan gyermekpszichiátriai zavar, ami definíció szerint kora gyermekkorban kezdődik, (diagnosztikai kritériuma, hogy már 3 éves kor előtt azonosíthatóak meghatározó tünetei). Ebből következik, hogy amennyiben a gyermek elkerül szakemberhez, a diagnózist a gyermekpszichiáter állítja fel. Ugyanakkor az autizmus az egész eletet végigkísérő állapot, az ilyen diagnózisú személyek többsége valamilyen fokú segítségre szorul egész életén át. Előadásomban arra keresem a választ, hogy mi történik a gyermekpszichiátriai, illetve a speciális oktatási intézményhálózatot es ellátórendszert nagykorúságukkal elhagyó, autizmussal élő serdülőkkel és felnőttekkel. Ennek megértéséhez át kell tekintenünk az ASD tüneti képének életkorral való megváltozását, a felnőtt autisták számára elérhető egészségügyi és szociális intézményi hálózat sajátosságait és korlátait; a családi/szülői segítség fokozatos megszűnésének következményeit; a munkaerő-piaci elhelyezkedés es teljesítőképesség korlátait; valamint azt is, hogy mindezekre mennyire készíti fel az autizmussal diagnosztizált gyerekeket és családjaikat a hazai ellátórendszer. Végül érdemes áttekinteni azon hazai és külföldi civil szervezetek és kezdeményezések tapasztalatait, melyek a közvetlen pszichiátriai ellátáson túl elősegítik az autizmus támogató családi- társas-társadalmi kontextusát.

Mácsai Pál – A dívány színésze (Beszélgetőpartner: Ferenczi Andrea – egyetemi adjunktus, a Terápia sorozat pszichológus szakértője)

“Múlt ősszel Mácsai Pál plakátjaival volt tele a város. A Terápia című tévémozi főszerepét játszotta,immár második éve. De nemcsak eljátszotta Dargay Andrást, saját bevallása szerint nagyon hasonlít is a pszichológusra. Hogy miben, ezt is megkérdezem tőle. Ahogy azt is, hogy tanult-e segítő, pszichológus szerepéből bármi olyat, aminek a színházban is hasznát veszi? Számos identitása közül – színész, rendező, igazgató, férj, apa – melyik az, amit soha nem kapcsolhat ki? Más ember-e héttől tízig, vagy másképpen él-e, ha aznap játszik? Hány arca lehet egy színésznek? Hány személyisége? Hány énje? És egyáltalán, mi az, hogy „én” a színészi hivatás kontextusában? Vajon valóban ott van-e a személy és a szerep határa, ahol a füstnek és a lángnak? A szerep alakítja-e a személyiséget? Van-e köze egymáshoz a pszichológiának és a színháznak? Alkalmas-e a színház a jelen valóság társadalmi és erkölcsi kérdéseinek megítélésére? Kibújhat-e a színész a világ szorításából azzal, hogy szerepeiben megteremti a maga erkölcsi univerzumát? Mi az, ami manapság leginkább érdekli, reakcióra készteti, inspirálja a színházon kívüli világból?Többek között ezekről beszélgetek a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésszel, az Örkény Színház alapító igazgatójával.” – Ferenczi Andrea

2014/15 1. félév

Krajcsó Nelli – Lassíts! – Nem érek rá, fiatal vagyok!

Egy előadás arról, miért érdemes fiatalon is belassítani néha. Egy beszélgetés arról, hogyan oldhatja az életünkben jelenlévő stresszt, a túlhajszoltság és kontroll nélküliség érzését a lassítás, nem csak megfáradt öregeknek. Lesz szó fiatalkori érvényesülésről, kiégésről, felháborodásról, az utunk megtalálásról, világmegváltásról. Arról, hogy mi a siker, és a karrier, és hogy mindebben a slow, azaz a minőség a mennyiség felett hozzáállás hogyan segíthet. Mindezt Krajcsó Nelli személyes történetén keresztül meséli el: egy karrierista partiállatból hogyan lett jógázó, majdnem vegetáriánus, a kiegyensúlyozott életmóddal főállásban foglalkozó Slow Budapest alapító.

És hogy mi is a Slow Budapest?

A Slow Budapest elsődleges célja a slow értékek terjesztése Magyarországon, elsősorban Budapesten. Célunk a figyelem felhívása a túlhajszoltságra, ami véleményünk szerint mindenki életében megjelenik így vagy úgy. Szeretnénk megállítani az embereket egy pillanatra, hogy elgondolkozzanak azon, miért és hova rohannak, és hogy ez megéri-e nekik? Ezen kívül szeretnénk alternatívákat mutatni a lassabb életre, programjainkon keresztül egy slow közösséget építeni és gyakorlati segítséget nyújtani az lassítás iránt érdeklődőknek. Rohanó világunkban a tudatosabb, kiegyensúlyozottabb életmóddal foglalkozunk, amit testi-lelki szinten is próbálunk körbe járni.

Horváth Éva – A szexuális erőszak társadalmi és pszichológiai vonatkozásai

Ha szexuális erőszakról, visszaélésről hallunk, akkor szinte kötelező módon szörnyülködni kezdünk, mintha egy ritkán előforduló tragédiáról, egyfajta természeti csapásról lenne szó, melyet ismeretlen erők okoznak, és amit nem lehet megelőzni. Amikor pedig segítséget kellene nyújtani egy érintettnek, akkor tehetetlennek, eszköztelennek érezzük magunkat, és a legjobb szándékkal is sokszor káros dolgokat teszünk. Az előadásban megvizsgáljuk a szexuális erőszak társadalmi hátterét, a hallgatólagos elfogadottságának okait és következményeit, beszélünk arról, hogy mi árthat és mi használhat, és hogy mire kell különösen figyelnünk, ha egy erőszakáldozatnak segítünk.

Dr. Császár-Nagy Noémi – Szabad rablás a lélek piacán, avagy a pszichológusok szakmai összefogásáról

„A lelki piac ma a szerencsét próbálók, állástalanok, saját szakmájukban kiábrándultak, a saját lelki zavaruk kezelése helyett mások kezelésébe menekülők szabad piaca. A Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete immár 25 éve kérelmezi a pszichológus szakma védelmét. Miért van szükség a pszichológus szakma összefogására? Azért, mert olyan sok kérdésben vagyunk közös nevezőn Győrtől Nyíregyházáig és Zalaegerszegtől Miskolcig. Tudják meg a társszakmák, a civilek, a döntéshozók, a kliensek egyaránt, hogy mi, 10 ezer főnyi magyar pszichológusoknak hasonlóak a problémái. Kevés a pszichológus állás, kevés a fizetés, kevés a fejlődési lehetőség, miközben rovásunkra, személy szerint valamennyi diplomás pszichológus és rászoruló páciens rovására teret nyernek a jogosulatlan szakmagyakorlók, a sarlatánok, ami megengedhetetlen, ami elfogadhatatlan. Problémáink tehát hasonlóak. Problémáink megoldása nem tűr halasztást. Problémáink megoldására, érdekképviseletünkre új formát akarunk találni. Ha tehát megalakul a Magyar Pszichológus Kamara, az számos közösségi haszonértékkel jár majd. Mi, pszichológusok pedig arra is esélyt kapunk, hogy saját ügyeinket végre saját kezünkbe vehessük, önigazgató módon intézhessük!„

2013/14 2. félév

Beszélgetés Kulka Jánossal – Naná, hogy…

„Naná, hogy nincs fogpiszkáló az asztalon, naná!” – hallhattuk bosszankodni Raymondot az Oscar-díjas Esőember című filmben. És épp úgy hallhattuk ezeket a szavakat Kulka Jánostól a Belvárosi Színházban, ha ellátogattunk a nagysikerű film színpadi adaptációjára. A történet során részesei lehetünk, ahogy a furcsa, magába zárkózott autista Raymond nyitogatja az arrogáns, karrierista, pénzéhes öccse, Charlie szívét. A hosszú térbeli és lelki utazás alatt, két teljesen különböző világ összecsiszolódását kísérhetjük végig.
Kulka János az előadásra való felkészülést nem csak a próbateremben töltötte, hanem rendszeres vendég lett egy autistákkal foglalkozó alapítványnál. Betekintést nyert az ott élő autisták életébe és rengeteg időt töltött velük: közös munkával, játékkal, beszélgetésekkel. Ez hogyan segítette őt az autista Raymond karakterének megformálásban? Milyen nehézségekkel kell szembe nézni egy ilyen szerep alakítása során? Az alapítványnál töltött idő alatt mi mindent tanult fogyatékosokról, autizmusról, küzdelmekről, hitről és legfőképpen önmagáról? Azóta milyen kapcsolatot ápol velük, vagy segítik-e még munkáját ezek az emlékek? Ezekre a kérdésekre fogunk választ kapni Kulka János, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművésztől, az évad utolsó LelkiMorzsáján

Dr. Mérő László – Az érzelmek logikája

“A szívnek megvannak a maga indokai, amelyeket az indokló értelem nem ismer” – írta Blaise Pascal mintegy négyszáz évvel ezelőtt. Azonban a modern pszichológiai kutatásoknak köszönhetően meglepő felfedezés született: az érzelmek a logikus gondolkodásban is jelen vannak, sőt, hiányukat éppen a racionális gondolkodás sínyli meg elsősorban. És ez nemcsak a pozitív érzelmekre érvényes: egy rossz hangulat vagy hirtelen düh javíthatja gondolkodásunk minőségét, és akár az üzleti döntéshozatalban is segíthet.”

Dr. Kádár Annamária – A mese mint személyiségfejlődésünk hamubansült pogácsája

A mesékben a személyiségfejlődés különböző állomásai jelennek meg: a próbatételek valójában életpróbákról, életfeladatokról szólnak. Szimbolikus formában fellelhetők benne a lelkünkben felmerülő konfliktusok is: az életkori krízisek, a szülőkről való leválás, a párválasztás próbatételei, a férfi-nő kapcsolat megpróbáltatásai, a döntések, az értékrend, ami mentén választunk és az a mód, ahogy a kihívásokra, próbatételekre válaszolunk. A mese nem racionális úton készít fel a felnőtti létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon. Nem a problémamentes élet ígéretét kapjuk meg tőle, hanem annak a reményét, hogy még a legkisebbek, a legesendőbbek is boldogulnak, ha adottságaikat és lehetőségeiket mozgósítják, ha nem hátrálnak meg az akadályok, megpróbáltatások előtt.

Kozma-Vízkeleti Dániel – Az “igazi” nő, az “igazi” férfi

„Az Igazi Nő vonzó és csábít. Az Igazi Nő visszafogott és megközelíthetetlen. Az Igazi Nő kedves és gyengéd. Az Igazi Nő határozott és céltudatos. Az Igazi Férfi versengő és győz. Az Igazi Férfi példát mutat együttműködésből. Az Igazi Férfi keresi a kalandot és ellenállhatatlan. Az Igazi Férfi megbízható és hűséges.”

Néha egymást teljesen kizáró dolgokat vár a társadalom nőktől, férfiaktól egyaránt. Valószínűleg nagyon-nagyon nehéz lenne egy személyben egyesíteni a különféle tulajdonságokat. Kétségtelen, hogy a nemi és a hozzájuk kötődő családi szerepek, életmódunkkal együtt az elmúlt egy emberöltő alatt jelentős mértékben megváltoztak. A női szerepek ellenmondásosságáról, nehézségeiről sokat lehet olvasni, míg a férfiak – mivel szerepük szerint kevésbé „lelkiznek” – sokkal ritkábban veszik sorra a feléjük irányuló elvárások keltette érzelmi állapotokat. Bárhogy is legyen, ezeket a változásokat tekintjük át és megvizsgáljuk, mit tettek könnyebbé és mit nehezítenek meg.

Dr. Buda László – Gyógyító kommunikáció belső világunkkal

Ma már egyre inkább elfogadott álláspont, hogy testünk általános állapota – és különösen is egyes betegségeink – összefüggenek lelki életünkkel. Sokan azt is természetesnek, magától értetődőnek tartják , hogy egy-egy tünetünk, panaszunk valamiféle szimbolikus jelentést közvetít számunkra, tudattalan konfliktusaink, elfojtott érzelmeink tükröződhetnek általa. Mindezidáig azonban kevesen tudták ezt a bölcsességet a gyakorlatban is alkalmazni, mert sokszor bizony nem tűnik egyszerűnek megfejteni saját betegségeink tényleges üzenetét, egyedi, személyes mondanivalóját. Az sem mindenki számára nyilvánvaló, hogy testünkkel, szerveinkkel hogyan is lehet kommunikálni annak érdekében, hogy a gyógyulás irányába forduljanak a biológiai szintű folyamatok. Ebben az előadásban arról lesz szó, hogy miképpen tudunk újra bensőséges kapcsolatot teremteni saját testünkkel, mi szükséges ahhoz, hogy üzenetét valóban megértsük, hogyan beszélgessünk testünkkel, szerveinkkel, akár sejtjeinkkel, hogy azok hallgassanak ránk és válaszoljanak nekünk.

Dr. Vekerdy Tamás – Gyerekek és szülők – óvodák és iskolák

Tudjuk-e, hogy mikor, mire és hogyan van szükségük a gyerekeknek? A kisgyerekkor elemi szükségletei és funkciói. Játék, mese, utánzás. Kell-e óvoda? Fejlesztés vagy fejlődés? Tanítás vagy tanulás? Példa: az anyanyelv tanulása… A harmadik életév. Az ötödik életév. A vegyes csoport problémája. Az iskola küszöbén. Iskolaérett-e a gyerek, “gyerekérett-e” az iskola? Mit kellene tudnia és tennie a szülőnek, amikor gyereke iskolába megy? 8-12 év családi pokol? Kell-e jó tanulónak lenni? Mit viszünk magunkkal az iskolából és mit nem? Mit kellene magunkkal vinnünk? A tantárgyak kérdése. A szülő mint korrepetitor. Lehet rossz tanulónak lenni?

2013/14 1. félév

Dr. Szummer Csaba – Hallucinogén szerek fogyasztása a nyugati kultúrában

A hallucinogén szerek (pszichedelikumok) olyan szerek, amelyek néhány órás időtartamra radikálisan megváltoztatják a tudati folyamatokat. A pszichedelikus „utazás” gyakran spirituális-transzendens-mitikus fantáziákat hoz létre. A pszichedelikumok fogyasztása a hatvanas évek második felében tömegessé vált Amerikában, amikor a kor jelentős ifjúsági mozgalmának, az „ellenkultúrának” egyik lényeges alkotóelemévé vált. Az ellenkultúra arra törekedett, hogy forradalmi változásokat hozzon létre az életmódban és az értékekben. Az ellenkultúra háborúellenes volt, elutasította a materiális értékeket és az elidegenedett munkát, spirituális élményeket keresett, a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozta, liberálisabb szexualitást képviselt, tekintélyellenes volt, végül jelentős nárcizmus jellemezte, az Én fontosságának és jogainak a túlhangsúlyozása.
A hetvenes évek elején az ellenkultúra felszívódik ugyan, azonban tartós nyomokat hagyott maga után Európán és Amerikán keresztül az egész fejlett világon.
A vallástörténészek jelentős része úgy véli, hogy a vallások keletkezésében és későbbi gyakorlatában fontos szerepet játszanak a módosult tudatállapotok. A misztikus élményben jellemző módon eltűnnek az énhatárok, a misztikus szerzők a világegyetemmel való ünnepélyes, magasztos egységélményről számolnak be, akárcsak a pszichedelikus „utazók.” A pszichedelikus élményeket ennek alapján össze lehet vetni a misztikus élménnyel.
Több olyan egyház is létezik, amelyek rituális keretek között fogyasztanak pszichedelikumokat. Amerikában ezek az egyházak legálisak. Az előadás a pszichedelikumokat a hatvanas évek ellenkultúrájának a kontextusában értelmezi, továbbá kiemeli a pszichedelikumok spirituális vonatkozásait.

Dr. Vass Zoltán – Testbeszéd a tudomány fényében

Az előadás a “testbeszéd” fogalmát állítja központba. A népszerű téma ugyanis számos félreértés forrása. Tudományos megközelítésünkben empirikus oldalról, az expresszív viselkedés felől közelítjük meg a fogalmat.
Az előadás első részében a testbeszéd definíciójával és modern vizsgálati módszereivel foglalkozik, majd áttekinti a testbeszéd megnyilvánulási területeit. Ezt követően részletesen foglalkozik néhány speciális területtel: a testhelyzet, a testmozgás és az arckifejezés expresszív vonatkozásainak személyiségpszichológiai értelmezésével, továbbá a testdíszítés, testmódosítás (pl. tetoválás) pszichodinamikai és pszichodiagnosztikai vonatkozásaival.

Prof. Bagdy Emőke – Gyökerek és szárnyak: tehetségesek személyiségfejlesztése

Az előadás egy tehetségfejlesztési célkitűzésű kutatás, pilot study, amelyben arra a kérdésre kereste a választ a kutatócsoport, vajon milyen szerepe lehet a kiemelkedően tehetséges adoleszcens fiatalok életében a személyi problematikára irányuló, egyéni személyiségfejlesztő pszichológiai munkának, s vajon segiti-e az életkorspecifikus probléma /a hivatás-orientáció/ oldását vagy elaborációját az egyénközpontu támogatás. Ismertetjük a három dimenziós tehetségfejlesztő modellt, a komplex segitő hálózatot, az ebben részt vevők szerepét, az elvégzett vizsgálatokat, a kapott eredményeket és az egyértelműen pozitiv választ: a fejlesztésre a tehetséges fiatalok az objektiv és szubjektiv hatások szempontjából egyaránt rendkivül jól reagálnak, a fejlesztés hatékonyabb a vártnál.

This is Photoshop’s version of Lorem Ipsum. Proin gravida nibh vel velit auctor aliquet.
Aenean sollicitudin, lorem quis bibendum auctor, nisi elit consequat ipsum, nec sagittis sem nibh id elit.
Duis sed odio sit amet nibh vulputate cursus a sit amet mauris. Morbi accumsan ipsum velit. Nam nec tellus a odio tincidunt auctor a ornare odio. Sed non mauris vitae erat consequat auctor eu in elit.

This is Photoshop’s version of Lorem Ipsum. Proin gravida nibh vel velit auctor aliquet.
Aenean sollicitudin, lorem quis bibendum auctor, nisi elit consequat ipsum, nec sagittis sem nibh id elit.
Duis sed odio sit amet nibh vulputate cursus a sit amet mauris. Morbi accumsan ipsum velit. Nam nec tellus a odio tincidunt auctor a ornare odio. Sed non mauris vitae erat consequat auctor eu in elit.