Hogyan kerüljük el a leggyakoribb hibákat a munkaerő-toborzásban?
A modern munkaerőpiacot egyre inkább a bizonytalanság, a gyors változások és a növekvő verseny jellemzi. Vállalatok tucatjai találják magukat olyan helyzetben, hogy hosszú hónapokon át nem találnak megfelelő munkatársakat kulcspozíciókba, miközben a működésük éppen ezektől a kollégáktól függ. A gyakori hirdetések, a drága fejvadász cégek vagy a reménykedve közzétett álláshirdetések sokszor csak további frusztrációt hoznak.
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a toborzást kampányszerűen, összevissza, alkalmi megoldásokként próbálják kezelni. Holott pont az lenne a cél, hogy egy átgondolt, adatokra épülő rendszer keretei között történjen a jelöltek megszólítása és kiválasztása. Egy jól megtervezett toborzási stratégia esettanulmányok alapján például konkrét eredményekkel szolgálhat akkor is, ha a régió munkaerőpiaca már szinte teljesen kiaknázott.
A valódi sikerhez nem elég egyszerűen közzétenni egy álláshirdetést a legnépszerűbb portálokon. A célzott közösségi média kampányok, a megfelelő időzítés, a releváns csoportokban való jelenlét mind olyan eszközök, amelyek drasztikusan növelik az elérést. Nehézgépkezelőket például értelmes dolog ott keresni, ahol nap mint nap megfordulnak – szakmai csoportokban, iparági fórumokon. Az eredmény ilyenkor nem is marad el: akár napok alatt érkezhet száznál is több jelentkezés, ha a kommunikáció közérthető, a pozíció vonzó, és a célcsoport pontosan meg van határozva.
A másik gyakran elhanyagolt terület a földrajzi célzás. Sok vállalat országos szinten hirdeti a pozícióit anélkül, hogy figyelembe venné, valójában honnan tudnak egyáltalán ingázni a jelentkezők. Egy Északkelet-Magyarországon lévő telephely esetében felesleges például Dél-Dunántúlon nagy erőforrásokat mozgósítani. Ráadásul a túl széles célzás nem csak pénzkidobás, hanem a jelentkezők közötti szűrést is megnehezíti, mert rengeteg irreleváns pályázat érkezik.
Léteznek ugyanakkor olyan helyzetek is, amikor már egyetlen csatorna, egyetlen régió vagy egyetlen módszer nem elegendő. Ilyenkor érdemes többcsatornás megközelítést alkalmazni: Google és Facebook mellett akár TikTok vagy Instagram is bevonható a jelöltek megszólításába. Különösen hatékony, ha a cég rendelkezik korábbi jelentkezőkből álló saját adatbázissal, amelyet hírlevél-kampányokkal vagy visszahívásokkal lehet aktiválni. Ez az újrahasznosítás sokszor gyorsabb eredményt hoz, mint egy teljesen új kampány elindítása.
Ha pedig a helyi munkaerőpiac teljesen kimerült, akkor új megoldásokra van szükség. A szállásoltatott munkavállalók alkalmazása vagy a céges buszjáratok megszervezése olyan módszerek, amelyek látszólag nem tartoznak a toborzáshoz, mégis alapjaiban változtathatják meg a létszám-utánpótlást. Az ilyen típusú logisztikai támogatás növeli a munkavállalók lojalitását is, mert megkönnyíti számukra a munkába járást és a beilleszkedést.
A toborzás nem egyszer s mindenkorra lezárt folyamat. A sikeres vállalatok folyamatosan optimalizálják a módszereiket, figyelik a megváltozott piaci körülményeket, és rugalmasan reagálnak az új kihívásokra. Ez lehet egy kampány időzítésének finomhangolása, egy új közösségi médiafelület bevonása, vagy éppen egy eddig nem használt partnerség kialakítása helyi szállásadókkal.
A végeredmény mindig ugyanaz kell hogy legyen: kiszámítható, stabil létszám, rövid betöltési idő és magas megtartási arány. Ehhez viszont nem elég kampányról kampányra gondolkodni, hanem hosszú távú rendszerben kell látni a folyamatot.